Érdekességek a szőlőről
Talán senki nem tudja, eredetileg honnan származik ez az édes és roppanós, vigasságot ígérő gyümölcs, hisz története szinte egyidős az emberiségével. Közel 16 000 szőlőfajta létezik a világon és mind az északi, mind a deli féltekén találunk egy-egy közel kétezer kilóméteres sávot, ahol a hőmérsékleti viszonyok megfelelőek ahhoz, hogy megteremjen. Ebben beletartozik szinte egész Európa az északi térség kivételével, Ázsia középső része Törökországtól egészen Kínáig, délen pedig Dél-Amerika belső része, Dél-Afrika és Dél-Ausztrália.
Hazánk a világ 14. legfontosabb szőlő - és bortermelő országa a területeket és mértékeket tekintve, a listát Franciaország vezeti. A legnagyobb szőlőterülete Spanyolországnak van.
A szőlőt minden lehetséges formájában fogyasztjuk, a bortermelésen kívül a csemege gyümölcstől kezdve az aszalványon át a présléig – bár a szőlő leggyakoribb felhasználása kétség kívül a borkészítés. A világ legdrágább, fogyasztásra szánt palack borai palackonként egy millió forintnál is többe kerülnek, de a magyar borok között is találunk olyan tokaji tételt, ami megközelíti ezt az értéket.
Mivel kombináljuk:
Lekvárként elkészítve, dióval kombinálva exkluzív előételek varázsolhatók vele. Húsételek mellé, raguként elkészítve szezonális ínyencséggé varázsol szinte bármilyen főételt. A desszerteknek mazsola, vagy must formájában felhasználva különleges, őszi csavart ad.
A szőlő sajtokkal kombinálva előételként, egy finom vacsora zárásaként, borvacsorák kiegészítőjeként is kiváló csemege.
Ami megmarad:
A fel nem használt szőlőt aszalhatjuk, ha megvan a megfelelő technológiánk, vagy egy finom gyümölcskenyeret is készíthetünk a felhasználásával, mindenki örömére.
Receptek:
