Bemutatjuk a jövő alapanyagait!

A magas élelmirost-, fehérje- és B-vitamin-tartalmú babfélék és hüvelyesek jelentős hányada alacsony tápanyagtartalmú talajban, minimális csapadék mellett is képesek fejlődni. A jövő 50 élelmiszerének sorában szerepel például a lencse és a mungóbab. Az alapanyagok körét a hazánkban közkedvelt vesebabbal is kiegészítettük és felhasználásra ajánljuk receptjeinkben.

Növényi eredetű táplálékbevitelünk közel 60 százalékát a fehér rizs, a búza és a kukorica teszi ki, pedig néhány kevésbé ismert fajta tápláló és fenntartható alternatívát kínál. A jövő élelmiszerei között megtaláljuk többek közt a hajdinát, a kölest és a vadrizst is.

Ezeket a gyümölcsöket gyakran sorolják a zöldségek közé, noha azoknál édesebbek, gyakran szénhidrátban és vízben gazdagabbak. Ilyen például a narancssárga paradicsom is, melyből az ízletes Halfilé magos bundában saláta ágyon balzsamecetkrémmel recept is készült.

A leveles zöldségek a legtáplálóbb, legrugalmasabban használható élelmiszerek közé tartoznak magas élelmirost és ásványianyag-tartalmuknak köszönhetően.

A brokkoli, a vöröskáposzta és a spenót is a jövő élelmiszerei között szerepel.

Több mint 2000-féle ehető gomba terem a Földön, ráadásul olyan területeken is megmaradnak, ahol más élelmiszerek nem. A jövő 50 élelmiszerének listáján olyan gombák szerepelnek, amelyek felhasználása hazánkban nem elterjedt (például az ízletes rizike, vagy a téli fülőke (enoki gomba)), így receptjeinkben a nálunk élő gombafélékkel helyettesítettük ezeket.

A gumósok a föld alatt nőnek, ahol a hideg vagy száraz hónapok alatt is megőrzik a tápanyagokat. Szénhidráttartalmuk magas, ezért értékes energiaforrások.

Az édesburgonya más előnyös tulajdonságán kívül többek között ezért is került A jövő 50 élelmiszerei közé.

A csíráztatás megduplázza, esetenként megháromszorozza a növények tápértékét, a jövő élelmiszereinek listája éppen ezért számos csírafélét tartalmaz, mint például a lucernacsíra. Ez a tulajdonság szinte minden, ehető csírára igaz, így receptjeinkben ajánlatos minél többfélét felhasználni. (A magok és babfélék meleg, nedves környezetben csíráztathatók, ami ugyanakkor a baktériumok fejlődésének is ideális, ezért fogyasztás előtt fontos alaposan megmosni a csírákat!)

Nem véletlen, hogy ezeket a fehérjében gazdag magvakat gyakran nevezik szuperélelmiszernek! A listán több ilyen alapanyag is szerepel, mint például a lenmag, a szezámmag és a dió.

Régóta használjuk a konyhákban a roppanós, ízletes gyökereket, melyek leveles zöldjeit gyakran szintén elfogyasztjuk – hozzájárulva az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez is. Ilyen például a petrezselyemgyökér vagy a jégcsapretek és ezek levelei.