Az ételkészítésben felhasznált anyagokat többféle készültségi fokon kapja meg a felhasználó. Alaposabb vizsgálat után öt alapvetően különböző készültségi fokot különböztethetünk meg. Ezek a következők:
0. Fok: Feldolgozatlan nyersanyagok
A feldolgozatlan nyersanyagoknál a teljes előkészítési és elkészítési folyamatot a konyhaüzemben kell elvégezni, kivéve az olyan jellegű előkészítést ami az élelmiszeripar feladata (pl.: élőállatok levágása, gabonák őrlése, túró elkészítése). A folyamatokhoz szükség van megfelelő helységekre, megfelőe létszámú és megfelelően képzett személyzetre. Nem mellékes a magasabb energia költség, a nagyobb helyigény, a raktározási problémák. Ezekkel a termékekkel kell a legtöbbet foglalkozni. Logikus lenne minden konyha és vezetője számára ha ki tudná váltani a problémás termékeket valami másra, ám valamilyen megmagyarázhatatlan okból a szakácstársadalom egy része „imád krumplit pucolni”.
1. Fok: Részben feldolgozott, konyhakész termékek
A konyhakész termékek jellegzetessége, hogy előkészítést már nem igényelnek, közvetlenül elkészíthetőek, sütésre, főzésre azonnal alkalmasak. Ide sorolhatóak a szeletelt húsok, a tisztított zöldségek, a magozott gyümölcsök, a gyári száraztészták, a mélyhűtött zöldségek, húsok, halak és bontott szárnyasok. Ebben az esetben már tényleg kevesebbet kell dolgoznia a szakácsnak, de még mindig problémát jelenthet a megfelelő tárolás, szakosítás. A konyha helyigénye még nem sokkal kisebb, de már az élőmunkaerő jóval kisebb.
2. Fok: Félkész termékek
A félkész termékek csak elkészítési műveletet (pl.: sütés) igényelnek, az előkészítést és bizonyos meghatározott elkészítési műveleteket már iparilag elvégezték. Ide tartoznak a bundázott hús-, és halszeletek, levesalapok, mélyhűtött levesbetétek, mártásporok. A szakácsoknak még több idejük marad a kreatív munkára. A személyzet tovább csökkenthető, a konyha mérete is csökkenhet.
3. Fok: Feldolgozást igénylő késztermékek
A feldolgozást igénylő késztermékek jellemzője, hogy ezeket az élelmi anyagokat rövid ideig tartó művelettel el lehet készíteni. Ilyenek az instant készítmények, a készételkonzervek, a mélyhűtött készételek és a csak melegítést igénylő termékek. Még több idő jut más egyéb feladatokra a konyhán, araktár mérete is csökkenhet, még kevesebb az élőmunka igény. Az elkészítésknél fontos az egyéni kreativitás, hiszen csak így válhat egyedivé az étel.
4. Fok: Fogyasztásra alkalmas késztermékek
A fogyasztásra alkalmas készételek azonnal adagolhatóak, a személyzetnek legfeljebb tálalási feladatai vannak a konyhában. Ide tartoznak a csokoládéáruk, a gyári sós és édes aprósütemények, „rágcsálnivalók, az adagos joghurtok, fagylaltok, jégkrémek és pudingok, a kész mártások, de ebbe a csoportba soroljuk a konzerv savanyúságokat és
a befőtteket is. Nagykonyhai főzésnél viszonylag kevés az ilyen szintü termék, ami pedig van az inkább alapanyagként van kezelve.
| Készültségi fok | Példák | Szükséges konyhai munkák |
|---|---|---|
| 0. fok - Feldolgozatlan nyersanyag | Firss zöldég, tojás, egész húsok | Teljes elő- és elkészítést a konyhán kell végezni |
| 1. fok - Részben feldolgozott, konyhakész | Száraz tészták, tisztított zöldségek, szeletelt húsok, mélyhűtött zöldségek | Előkészítést nem igényelnek, közvetlenül elkészíthetők |
| 2. fok - Félkész termékek | Levesek, szószok, alapok szárított formában, panírozott húsok | Csak elkészítési műveleteket igényel |
| 3. fok - Feldolgozást igénylő kész termékek | Instant termékek, készétel konzervek, mélyhűtött kész ételek, csak melegítést igényló termékek | Rövid ideig tartó műveletekkel el lehet készíteni |
| 4. fok - Fogyasztásra alkalmas késztermékek | Jégkrém, italok, sajtok, csokoládé áruk | Legfeljebb tálalási feladatok várnak a konyhára |